JAMU óra

hűűű, hogy ma milyen érdekes napom volt! Szerettem volna valaki emberivel megosztani és csak mesélni mesélni, mondjuk Gabinak, de ő éppen ki volt akadva, hogy itt nincs ÁNTSZ és hogy milyen magasak az árak. Próbáltam megérteni őt, de most nem volt hozzá hangulatom, csak hallgattam, gondoltam az is segítség neki. Aztán megmutattam neki hol a piac, amit tegnap egész jól felfedeztem és ott előlről kezdte az áras mondókát. Tök igaza van én is ki szoktam akadni, de ha meg sem próbál velük indonézül beszélni, akkor sosem fog olcsóbban vásárolni. 

Az én szintén igen limitált tudásommal próbáltam neki segíteni, több-kevesebb sikerrel. A papayát lealkudtam,  a dinnyét nem sikerült és erre fanyalgott kicsit. hááát...pedig én óriási sikernek élem meg, hogy egy kiló cukrot 289 Ft-ért vettem a boltban (répából), a piacon pedig 135 Forintért sikerült megkaparintanom egy 1-1,5 kg-os papayát a csodás mosolygós értetlenkedésem hatására. :)

na jó, jöjjön inkább a mai suli. Délelőtt folklór, amcsiban tanult bácsival. Nagyon szeretem ahogy mesél: mindig figyeli a szemünket, hogy kiében mikor csillan valami fény és akkor arrafelé próbálja folytatni a sztorit, ahol több lelkesedést remél.

Aztán kis szünet és JAMU óra, eddig még nem látott, limitált angol tudású anyuka típusú nénivel. 10 perces bevezető után jött a tesztelő periódus, rögtön kaptunk a homlokunkra valami frissítő masszagombócot, állítólag jó  a szemnek, a gondolkodásnak, meg úgy általában fáradtság ellen, ám az összetevőket nem tudta felsorolni... :( Sebaj, ragasztjuk serényen és tényleg valamiféle hűsítő, mégis vérbőségfokozó lehet az anyag, amolyan kellemes érzetet kelt a homlok közepén.

Aztán kagylóporos melegített lime jön, gyerekeknek, torokfájásra. Nem gyerekek vagyunk, de azért kenegetjük magunkra, mert pl az illata kifejezetten kellemes.

Ezután kaptam egy zacskó sárga port (valamelyik kurkumacsalád az alap) amit kevés vízzel  keverve bőrradírként használnak a helyiek. Ők azt mondják fehért is, mert ugyebár ők barnák és fehérek akarnak lenni, mi fehérek vagyunk és barnák akarunk lenni - lol. Aki télre extra fehérséget szeretne, annak szívesen postázom...(a képen nem látszik, de a bal kezem durva sárgaságban szenved)

Kurkuma jön, szintén kagylóporral, szintén gyerekeknek, ezt csak érdekességképpen, aztán az általunk kért nagy attrakció, a betel levél rágcsálás, ami itt Jáván nagy tradíció. Elvileg fogmosás helyett használták, mert megöli a szájban a baktériumokat a hozzáadott kagylópor pedig segíti a kalcium beépülését. Azt mondjuk nem tették hozzá, csak az internetről szedtük össze, hogy kicsit addiktív a dolog és minimál hallucinációt okoz, ha valaki túl használja. (vidéki öregek ezzel a szájukban alszanak/aludtak, gondolom, hogy biztosítsák az esti élényeket, televízió adás hiányában) :)

Szóval a levélre kell a vizezett kagylóport rakni, gondosan összehajtogatni és mindenfelé forgatva rendesen megrágcsálni. Erre jön a jambu héja, ami jól összefestékezi a szánkat és immár narancssárgában vigyorgunk tovább, amit nem hagyhatunk így, ezért szárított dohánnyal kell átdörzsölni a fogsort, hogy leszedjünk minden odatapadt maradékot. Gondolom a kíváncsiság hajt,  de szerencsére semmi rossz érzetet nem kelt, csak rettentően fura érzés ilyen anyagokat a számba pakolni és még vagy fél óráig dohány szálakat papírzsepibe köpdösni...

Túl a bemutatón, jönnek a leggyakoribb szárított hozzávalók főzetek készítéséhez. Külön-külön csomagolva, felcímkézve átvesszük mindegyik indonéz nevét és legalább azt, hogy a növény mely részéről beszélünk (termés, kéreg, gyökér...stb). Semmit nem tudtam megjegyezni abból a harminc kimondhatatlan, többnyire k betűs marhaságból, amikor újabb játékot kapunk.

Helyi guruk, 1 kilós liszteszsacskónyi méretű nejlontasakokba válogatják össze  össze a különböző betegségek ellenszereit, amit aztán otthon megfőz magának a delikvens egy hétig iszogatja és minden porcikáját ellazítva, várja a gyógyulást.

Jané a veseköves adag, enyém a magas vérnyomásos. asztalra borít és válogassuk ki az előbb megismert növényeket, zacskózzuk, cimkézzük és a végén számoljuk meg, hogy hány összetevője van egy-egy ilyen főzetnek... öööö. Imádom a kirakót, de nálam 6 vagy 7 évbe telt, míg a 2000 darabos tájképemet egy egységgé faragtam, mert valahogy mindig 15 perc után meguntam a 200 kék egymáshoz illesztését. Ez sem tűnik könnyebbnek, 4 nagy kéreg után jönnek a füvek, szálak, virágok, termések ééés egy kis zacskónyi meglepetés: az aprómagvak :))))) Hát legyen, még anno diákmunkában is kellet búzaszemeket válogatnom, így megvan a megfelelő előképzettségem, de mákszemek közt lenmagot, mikro tűleveleket és egyéb miniatűr cuccokat szelektálni, egy picit szemet - és embert próbálóbb feladat...:) Kb egy órája játszadozhattam már, amikor megszánt a tanárnő és szólt, hogy elég minden növényből csak egy kis mintányit kiválogatni és azt lezacskózni, különben esélyem sincs végezni még a héten...

azóta kukáztam hozzájuk egy óriás kekeszes fémdobozt és abban tárolom a csodás növénygyűjteményem:)